2011 nyarán nyitotta meg kapuit a dél-burgenlandi Németlövőben az a 10 exkluzív apartman ház, amit Josef Wiesler tulajdonos egy szőlőültetvénybe álmodott. (Praktikus a borozgatás után a közeli szállásra megtérni.) Hogy ne zavarják meg a táj hangulatát környezetbarát megoldásként amolyan fa konténerházakat hoztak létre. Kívül-belül fával burkolták, bútorozták a 24nm-es lakosztályokat, mindegyiket egy-egy meghatározó színnel lakberendezve. A házak neveiket a helyi szőlőfajtákról kapták; van itt Steinweg, de Béla-Jóska néven is kaphatunk kulcsot. Ők a tulajdonostársak édesapjai lennének. Egyszerű design és praktikum jellemzi a házakat, ahol még a vizesblokk is faburkolatot kapott. A tájkép védelme érdekében a vezetékeket a földbe rejtették így nincsenek oda nem illő légkábelek és parabolák.

Nincs messze, könnyen ki lehet próbálni.

Forrás: www.wohnothek.at

Katalin egy tévériport kapcsán elmondta, hogy bár a hangszer fáját több mint 300 évvel ezelőtt kezdték megmunkálni, szerinte nincs limitálva, hogy meddig lesz használható, hisz a fa olyan különleges anyag és olyan jól meg van építve ez az édes, nyílt hangú „mindenevő” Stradivari, hogy még biztosan sokáig játszik sokunk örömére kortárs és klasszikus műveket is.

Nem csupán az tehát  szenzáció, hogy eredeti Stradivarik már nem szoktak előkerülni a világban, hanem számunkra az is, hogy újabb megtestesülését látjuk a fa évszázados felhasználásának.

Forrás: kultura.hu

Timber Wave, tervező: Amanda Levete Architects

Ősszel elindult a design-láz, de nem csak Magyarországon. Szeptemberben a britek is megtartották a London Design Festivalt. Van összecsengés a budapesti és a londoni alkotások között…

Szeptember utolsó napján rajtolt a Budapest Design Hét. Oliver Sales és csapatának a Hello Wood Fesztiválon alkotott Dolog nevű fainstallációja lila és zöld színekbe öltözött a nagy eseményre, fiatal képzőművészek jóvoltából. A Hello Wood alkotásait bemutató és a fesztivál hangulatát megidéző kiállítás egy, az egész nyarat átívelő programsorozatnak a sikeres lezárását jelezte. 2012-ben ismét lesz Hello Wood, de nagyobb léptékű, sokkal több művészeti és nem művészeti ágat egybekapcsoló, nemzetközibb – európaibb fesztivál.

Az Erzsébetvárosi TV összeállítása a megnyitóról.

Dolog, Oliver Sales fotója

Oliver Sales fotója

Egy héttel korábban Londonban is Design Fesztivál volt. Ez alkalomból a díjnyertes AL_A építészei egy hullám-szerű hatalmas fa installációval nyitották meg a V&A Múzeum főbejáratát.A három emeletnyi magas és 12 méter átmérőjű Timber Wave olajkezelt amerikai vöröstölgyből készült, a hagyományos bútorkészítésben alkalmazott lamináló technikák alkalmazásával. A rácsos szerkezetű háromdimenziós, spirál szinte beszippantja a múzeumba látogatókat.

Timber Wave, AL_A

Szinte másfél évszázaddal korábban a V&A még Kensigton Múzeum néven volt ismeretes. Itt tanulmányozták a kor magyar nagyjai, Lechner Ödön építész és Zsolnay Vilmos keramikus a keleti kerámiákat, az indiai díszítőelemeket. Mindketten iskolát teremtettek a magyar szakmában úgy, hogy közben a nemzetközi pulzusban is folyamatosan jelen voltak, világhírre tettek szert.

A trend folytatódni látszik. Egyre több magyar építész, tervező, designer alkotásai válnak ismertté és elismertté külföldön. A szeptemberi londoni Design Fesztiválon 15 magyar tervező mutatkozhatott be, közülük Kele Sára hulladékfából készült éjjeliszekrénye, Wally felkerült az egyik kortárs dizájntermékek értékesítésével foglalkozó bolthálózat must-see listájára, de a „madeinhungary” tervező csoport is nagyszámú szakmai érdeklődést jegyzett, Vidó Nóri egyedi ülőbútorairól pedig a francia és brit szaklapok is írnak.

Polymorphic

A Polymorphic egy kétoldalas pad. 119 egyedi darabból áll, ezek forgócsapokkal való összekapcsolás révén egy teljesen interaktív, hinta-szerű fekvőfotelt eredményeznek. Ha például a pad egyik részére súly nehezedik, a függőleges mozgást sorra átveszik a darabkák. 

Egy héttel a Budapesti Design Hét előtt Londonban is felsorakoztak a nemzetközi design nagyjai. A Columbiai Egyetem építész szakos diákjai egy nagyon izgalmas kinetikus fainstallációval mutatkoztak be az idei londoni Design Fesztiválon. A Polymorphic névre hallgató installáció köztéri bútorként funkcionál.

Az amerikai diákokat a hinta kinetikai mozgása, illetve a Slinky nevű játék inspirálta.  A fakanapé egyszerre több embert is elbír, a testek alakjához és helyzetéhez igazodó részek hullámzó mozgást írnak le.

A funkcionalitáson túl a tervezők arra is odafigyeltek, hogy a köztéri bútor a lehető legkényelmesebb legyen. Bár összességében a pad egy egybefüggő, folyamatos alakzat, az egyes ülő- és fekvőhelyek a különböző ergonómiai profilokhoz igazodnak. A felhasználók egyszerűen testsúlyukkal aktiválják a részek mozgását.

Forrás: design-milk.com

Huszár András építész - HA Építésziroda

Az idei Hello Wood Fesztivál jelképe a 2 km falécből készült monumentális Csiga volt. A Huszár András és Nagy Nándor csapata által épített Csigát a nyár folyamán nagyon sokan megcsodálták már, de a fesztiválozókon kívül talán kevesen ismerik a csigaépítés műhelytitkait. Huszár András építésszel beszélgetünk a Csigáról, a Hello Woodról és a Demo Wood fesztiválról.

-  Te alapító tagja vagy a Hello Wood-nak. Miben volt más az idei fesztivál a tavalyihoz képest?

HA: Idén két legyet ütöttünk egy csapásra, mivel olyan fesztiválhoz csatlakoztunk, amely nemcsak nagyobb közönséget, de több kommunikációs felületet is tudott biztosítani, mint a korábbi év önálló rendezvénye. Jelentős fejlődés volt, hogy nemzetközibb hallgatócsapat jött össze és például a Csiga csapatba is hárman érkeztek Erdélyből. Az építész csoportvezetők mellett meghívást kaptak dokumentumfilmesek és tipográfusok, akik szintén új színt hoztak a táborba.

Az idei Wood több ok miatt is nagyon fontos volt számomra. Korábban, egyetemi éveim alatt négy nagy sikerű alkotótábort szerveztem Taliándörögdre, ide a Művészetek Völgyébe a MOME színeiben és megkedveltem a helyieket, akikkel mai napig kapcsolatot ápolunk. Jó volt ide visszatérni, a csórompusztai helyszín pedig annyira megfogott, hogy a Demo (Design és Egészség Modell) gyerektáborunkat is ide szerveztem, amely így a Hello Wood résztvevőjeként két hetesre növelte a fesztivál időtartamát. A 14-18 éves fiataloknak nagy élmény volt, hogy az ő alkotásukkal indult el a Wood és az avatást már az egyetemista közönség és a Völgy fesztiválvezetője, Márta István, valamint a szponzorunk, Varsányi Tibor is látta. A Mókuskerék pedig jelentős elemévé vált az elkövetkezendő hétnek, illetve később a Sziget Fesztiválos megjelenésnek.

- Avass be minket a Csiga-készítés műhelytitkaiba! Tudjuk, hogy a Csigához több előzetes tervet is készítettetek. Hogyan láttatok munkához, hogyan indítottátok el a csigavonalat?

HA: Nagy Nándor tervezte azt a tornyot, amit az első Művészetek Völgyés, általam szervezett alkotótáborban építettünk meg. Most újra összekötött minket a sors, mivel egy Wood-os megbeszélésen megkértem, csatlakozzon hozzám csoportvezetőként a csiga expedícióba. Azonnal ötletelni kezdett és viccből felmerült, ha mozogna a Csiga. Másnap már ment is a sajtóba a skicc, amit készítettünk és végül a Völgy műsorfüzet címlapjára is felkerült, csak kicsit populárisabbá tették, aminek nem feltétlen örültünk. Szóval ketten vágtunk neki a Csigának és természetesen az alkotótábort megelőzte egy találkozó, ahol az irányokat határoztuk meg. Amilyen egyszerűnek látszik a Csiga, annyira bonyolult volt felfogni, hogyan lehet a héj találkozásainál csomópontokat kialakítani. Közös vágyunk volt, hogy hajlítsuk az anyagot, de még nem tudtuk, meglesznek-e a feltételek hozzá. Nándi ezért már korábban becsatlakozott hozzánk a Demo Wood-ba és amellett, hogy a Mókuskerék megvalósításában segített, párhuzamosan kísérleteztünk a lécek hajlíthatóságán, de sokáig szkeptikusak voltunk, mivel nem volt megfelelő eszközünk a lécek feldolgozásához. Nándi talált egy üres csigaházat, amire vékony ragasztószalag csíkokkal hálót ragasztott, megpróbáltuk az elvét kitalálni a formának és elképzelni a megfelelő keresztmetszeteket az ívekhez.

a csigaterv:)

- Hogyan kísérleteztétek ki a különböző méretű falécek hajlíthatóságát?

HA:  Amikor megérkeztek az asztali szerszámok, már láttuk a lehetőséget a tervünkben, ami még így is rengeteget változott és fejlődött építés közben. A körfűrésszel 4-6 mm-es stafnikat vágtunk, hogy a megfelelő íveket ki tudjuk hajlítani. A csapatunkra nagyon büszkék vagyunk, mert Ágota, Dia, Anna, Csaba, Vilmos és Nándi építész barátja, Bulcsú rengeteg munkával és felelősséggel vitte végig az építést. Ilyen csapat szerintem ritka és mindannyian rengeteget tanultunk, amellett, hogy nagyon megkedveltük egymást és biztos vagyok benne, hogy a jövőben ez jelenthet valamilyen együttműködést közöttünk, akár éles munkákban is.

A Csiga-csapat: Perge Dia (MOME), Hertel Anna (BME), Antal Ágota (Temesvári Műszaki Egyetem), Lázár Csaba (Kolozsvári Műszaki Egyetem), Müller Vilmos (Kolozsvári Műszaki Egyetem), Szilárd Bulcsú (építész, aki csak a Balatonra indult bringázni, de öt napra ott ragadt nálunk lelkesen segíteni).

Csoportvezetők: Huszár András (HA Építésziroda), Nagy Nándor (BLOKK Építész Műhely).

Technikai részletek a csigaépítésről,  ínyenceknek:

Első lépésként hosszirányban szeleteltük a léceket 6mm-es vastagságra, miközben egy üres csigaház arányait próbáltuk megérteni és a számunkra megfelelő méretét meghatározni. A csigaház szerkezetét patkó alakú keretek adják. Viszonylag árnyékos helyen, a füvön megépítettük az első patkó sablonját. Az volt a cél, hogy a gyűrűk rövidüléseit, méretük csökkenését adja meg az a folyamat, hogy a következő patkó elkészítéséhez az előző bentmaradót használjuk sablonként. A patkó alakú keretek felépítése: 3 réteg ívesen ragasztott svartni + 17 távtartó fapogácsa + újabb 3 réteg ívesen ragasztott svartni. Az egyre szűkülő ívekhez már előáztattuk a léceket, hogy ne törjenek el. A csiga spirálját egy külön állványon kezdtük el ívesen ragasztani, majd a szerelés helyszínére állítva meghatároztunk egy tengelyt. A 28 patkó alakú gyűrű ehhez a tengelyhez igazodott az építés során. A patkóvázat 6mm vastag svartnikkal belülről ideiglenesen rögzítettük, hogy a megfelelő szöget beállítsuk, majd kívülről elkezdtük a svartnikkal behálózni olyan módon,hogy az önhordó szerkezet megfelelő merevséget érjen el. A svartnik egymással és gyűrűkkel való találkozásait ragasztottuk és csavaroztuk. A 4,5 méter magas pavilon felső részét viszont létráról biztonsággal nem lehetett elérni, ezért egyik estét az állványzat megépítésére szántuk. Végső fázisban pedig minden patkó kapott kívülről egy svartnipántot, amely befogja a hálót és csigaforma megértése érdekében hangsúlyozza a gyűrűket.

A csiga méretei: 4m x 7m x 4,5m. Súlya kb 300 kg.

- Évek óta szervezel hasonló táborokat gyerekeknek. Mit készítettetek a gyerekekkel idén a Demo Woodon?

HA: A Demo Wood a Hello Wood előtábora volt idén, ahova összesen 45 középiskolás fiatal érkezett. Ők főként korábbi táborainkból és évközi workshopokból verbuválódtak össze egy nagy csapattá. Ez volt az első táborunk ennek a korosztálynak, mivel főként a 9-14 évesekre koncentráljuk prevenciós programunkat, de az öt nyár alatt már annyira megnőttek a táborozóink, hogy felmerült az igény a folytatásra a nagyobb korúaknak is.

Az építész-formatervező workshopon Berta Barna csoportvezető társammal elképzeltünk egy hatalmas társasjátékot, amelyhez bábukat kellett tervezni a kamaszoknak. A közös ötletelés eredménye volt a Mókuskerék  - de volt szó party szemüvegről is:). Közösen elhatároztuk, hogy megtervezzük és megépítjük. A napok alatt többször esett szó, ezért az utolsó estére állt össze a kerék és egészen másnap a megnyitóig még szögeltek, csavaroztak a gyerekek. Kb. 15-20 gyerkőc dolgozott rajta a hajrában. A többiek pedig a Demo struktúrájában megszokott egyéb workshopokon dolgoztak, mint például fotózás síkfilmre, grafika workshop, média design, divat, animáció. Ezen a nyáron összesen 200 gyereket táboroztatott a Demo csapata és ennek a nagy részében teljesen önkéntesen, díjazás nélkül. Az utóbbi két táborunkra nyertünk pályázati pénzt közösen a MOME Könyvtárával, ezért ott már lesz némi kompenzáció a sokévi önkénteskedés után. A nyáron még több alkotás is készült, mivel a Demo Wood-on kívül még három tábort tartottunk. Készült egy hagymahinta, illetve egy Pacman-re keresztelt fekvőhinta. Mindkettő hátborzongató kívülről nézve, de belülről még egy kis halálfélelme is lehet az embernek. Persze a gyerekek élvezik az új találmányokat és szerencsére mi meg biztosítjuk a megfelelő munkavédelmet és az eszközök biztonságos használatát:).

Demokuskerék

blokk.hu 

www. demotabor.hu

demotabor.blogspot.com

Szent Lélek templom, Paks. Tervezte Makovecz Imre

„Az a fa viszont a föld alatt ugyanakkora, mint a föld felett. A mélyben lévő rész, a láthatatlan gyökérzet élteti. Ilyen gyökérzet a magyar szellem. Az organikus építészet lényege is ez.” (Makovecz Imre, 2010.)

A magyar organikus építészet iskolateremtő alakja ma már nincs közöttünk.

Makovecz Imre Budapesten született 1935-ben. Gyermekéveinek nagy részét édesapja szülőfalujában, a Zala megyei Nagykapornakon töltötte. Visszaemlékezései szerint ez az időszak, az itt kapott impulzusok nemcsak személyes életére, hanem munkásságára is befolyással voltak.

1959-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. A Műegyetemre mint megtisztelő, csodálatos palotára gondolt mindig – itt találkozott ugyanis először az organikus építészettel, Frank Lloyd Wright munkásságának és gondolatiságának megismerése által. 1959-től kezdődően állami tervezőirodáknál dolgozott. Ezzel egy időben kulturális egyesületeket szervezett a hátrányos helyzetű falvakban, fiatal lelkes építész kollégáival együtt. Szociális projektjükben nagyot teljesítettek – minden adminisztratív buktató ellenére számos lakóházat és közösségi épületet sikerült újraépíteniük, olcsó helyi anyagokból.

Az 1970-es évektől egyedi építészeti nyelv kidolgozásán munkálkodott. Ez a nyelv a népi motívumokat vegyíti az organikus építészettel. Fiatal tanítványait mindig ösztönözte arra, hogy saját kezükkel építsenek, értsék saját kultúrájukat.

„Azokat támogatom, akik a szerves építészetet művelik, akik az emberekkel való kapcsolattartásban hisznek, akik a szülőfölddel való mély kapcsolatban hisznek, akik idevaló házakat, idevaló emberi környezetet akarnak létrehozni” (Makovecz Imre, 2005).

Önálló építészirodáját 1981-ben alapította. Alkotásainak száma meghaladja a százat, a különböző funkciójú épületek egy közös gondolatiságnak a kifejezői. Makovetz Imre kezdettől fogva azt az egy épületet szerette volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt. Saját vallomása szerint ennek úgy kell kinéznie, mintha alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből esett volna le rá. Olyan épületekben, házakban gondolkodott, melyek egylényegűvé válnak környezetükkel, emberközpontúak és mégis természetbarátok.

A magyar tájhoz és magyar nyelvhez erősen kötődő építész legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra épített magyar pavilon, melyről így írt saját honlapján: “A pavilon tengelye észak déli irányú. Belül két fal feszül az épület átlójára. A párhozamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya. A falakból – hol halkabban, hol hangosabban – beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva – elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól – úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi.”

1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.

Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 júniusában Budapest díszpolgárává választották. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.

Hagymaház, Makó. forrás: koskarolyegyesules.hu

Evangélikus templom, Siófok

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba. MTI Fotó, Szabó Sándor

Magyar Pavilon, Sevilla.

Római katolikus templom, Paks. Forrás: hu.wikipedia.org

Római katolikus templom, Százhalombatta

Római katolikus templom, Csíkszereda

Ravatalozó, Sepsiszentgyörgy. Forrás: dunatv.hu

Hármashalom oltár, Csíksomlyó

www.makovecz.hu

WISA Wooden Design Hotel, tervezte Pieta-Linda Auttila

„Kezdetben volt a zúgó tenger. A hullámok egy fatömböt sodortak ki a mélyből. A víztől már megsötétedett fatömb erőteljesen csapódott neki a sziklafalnak, az ütéstől meghasadt a közepe.” … fogalmazza meg Pieta-Linda Auttila belső építész egyedi design hoteljének alapötletét. A finn főváros déli kikötőjének közelében álló épület két dobozszerű végét hajlított fa rácsozat kapcsolja össze. A hajlítás révén a finn tervező egy teljesen új formát kényszerített a falécekre – olyat, amely szögesen ellentmond azok eredeti állapotának. A természetszerűen tömör és szilárd anyag ebben a kontextusban részben átláthatóvá válik, a szigorúan geometrikus formák helyét pedig az organikus alakzat veszi át.

Ez a lenyűgöző építmény kiváló példája a fa rugalmasságának. A finn borovi, a lucfenyő és az északi nyír egyszerre magas teherbíró képességű szerkezeti elemek és díszítőelemei a falaknak, padlónak, mennyezetnek.

Míg az átrium udvar mintegy nappaliként működik, a szálloda két zárt vége képezi a lakható részt. Az átrium alakja a fa elevenségének hízeleg. A belső udvart fedő hosszan ívelt fenyő lécek lugas szerű szerkezetet alkotnak, a beszüremlő fénysugarak hatására a belső udvar életre kel. A rácsozat kettős funkciójú: véd a szél ellen és megszűri a belső udvart megvilágító északi nap sugarait. Nyár folyamán a fénynek és árnyéknak ez a bájos összjátéka egész napos látványt nyújt – az éles reggeli fény fokozatosan megy át az északi nap vörös izzásába. A szálloda sötét külseje és világos belseje is a meghasadt fa hasonlatára játszik rá: amikor a sötét fatömb felülete meghasad, a fa igazi fénye kerül napvilágra. A szálloda sötét külseje és világos belseje is a meghasadt fa hasonlatára játszik rá: amikor a sötét fatömb felülete meghasad, a fa igazi fénye kerül napvilágra.

A szálloda a neves UPM által meghirdetett WISA 24 h Wooden Design Workshop pályázatának nyertes projektje.

forrás: dezeen.com

Tematika: Az európai designban rejlő gazdasági lehetőségek – design, helyi gazdaság és fenntarthatóság

Előadók:

- Peter Bonnici (Nagy-Britannia), vállalati márka stratéga, szakkönyvek szerzője

- Alison J. Clarke (Ausztria), a Bécsi Iparművészeti Egyetem tanára, designtörténész, szociálantropológus

- Aldo Durante (Olaszország), múzeumigazgató, irodalmár, trendelemző

- Fernando José Freire de Sousa (Portugália), nemzetközi közgazdasági konzultáns, egyetemi professzor, volt portugál kormánytag

- Josephine Green (Nagy-Britannia), a Philips Design trendekért és stratégiáért felelős vezetője

- Koós Pál (Magyarország), formatervező iparművész, a MOME Design Intézetének igazgató-helyettese

- Lakó Sándor (Magyarország), a Design és Innováció konferencia szervezője

- Vojin Senk (Szerbia), az Újvidéki Egyetem tanszékvezetője, mérnök professzora, az új szerb innovációs törvény előkészítésének résztvevője

- Zuzanna Skalska (Hollandia), trendkutató, tervezési stratéga (VanBerlo – Hollandia), a holland design élet kulcsfontosságú szereplője

- Hardin Tibbs (Nagy-Britannia), jövőkutató, üzleti tervező és vezető elemző

- Zlinszky János (Magyarország), biológus, ökológus, kutató, környezetvédelmi stratéga

Helyszín: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Auditórium

1121 Budapest, Zugligeti út 9-25.

Konferencia nyelve: angol

Részvétel: ingyenes, előzetes regisztráció alapján.

Részletes program, regisztráció: design.aranyhomok.hu

A Rabobank hollandiai központja, belsőépítészeti tervezés: Sander Architects

Szeretjük azokat a tereket – legyen szó saját lakásunkról, közterekről vagy éppen szórakozóhelyekről – amelyek összhangban vannak személyiségünkkel, életstílusunkkal, miközben maximálisan funkcionálisak is. Ez alól természetesen a munkahelyünk térkialakítása sem képez kivételt.

Ebből a gondolatból kiindulva tervezte a Rabobank nemzetközi pénzügyi vállalat hollandiai központjának felújítását. Az 56 000 m² területű épület belsőépítészeti átalakításának a kivitelezésével és felügyelésével a vállalat az amsterdami Sander Architects-et bízta meg.

Az épület belső térkialakítása olyan, mint egy modern város: egyszerre biztosítja az egyéni szabadságot és színhelye a spontán interakcióknak. Az épületen belül elkülönülnek a különböző funkciójú terek: a nagy létszámú tárgyalók, a face-to-face megbeszélésekre, vagy éppen ellenkezőleg, a nagy koncentrációt igénylő egyéni feladatok elvégzésére kialakított irodák. Az új munkastílus alapja a szabadság, bizalom és felelősség. A vállalati filozófiának megfelelően, minden alkalmazott egy rögzített szabályok, idő- és helykorlátok nélküli térben működő, felelősségteljes egyéni vállalkozó is egyben.

A hatalmas, henger alakú tárgyaló pavilonokat washiból (kézi készítésű japán papírból) és kartonból alakították ki a Sander Architects belsőépítészei. Ezekhez társul egy, a mennyezetre felfüggesztett, ugyancsak washi papírból készített kínai lámpa is. A papír és karton különböző rétegelése révén létrehozott, vonzó mintázatok különleges tapintásúak. Az épület nyitott terű részeit fa képernyőkkel és bútorokkal rendezték be

A washi papírról többet olvashatsz itt.

Forrás: dezeen.com